Mike Mignola alkotta Hellboy és az ő mini univerzuma termékeny talajjá lett. A társaság is létrejött (B.P.R.D.) és önállóan futni kezdett. És így járt az eddig csak ritkán felbukkanó Lobster Johnson. Igen, a homár jelével a kezén az igazságért küzd a nácik ellen egy önálló mini formájában.


    Az ügy egyszerűnek látszik: egy titokzatos öltözet hatalmas energiával. A nácik azonnal meg akarják szerezni, de hamar kiderül nem csak ők. Az öltözék valójában csak másodlagos - a náci ügynökök nem látnak a dolog mélyére. Devil számára egy sokkal fontosabb dolog kell, ami kapcsolódik az ügyhöz. A szálak egyértelműen a professzorhoz vezetnek, és fény derül a valódi okokra... Ha Devil megszerzi amit akar, akkor vége a világnak: nácik, amerikaik, oroszok mind elbuknak majd és égni fognak, az ősi birodalom pedig újjá éled! Lobsternek azonban van a dologhoz egy-két szava, többek között az hogy "igazság". Az igazság vele van ugyan, de a halál nem válogat!

    A Dark Horse kiadó az ehhez hasonló olcsó ponyva hangulatot idéző képregények nagyszerű mecénása. Remek érzékkel létrehoztak egy olyan hőst, ami nem Marvel (Pókember, X-men), DC (Batman, Superman) és mégis életképes darab. Megtörte a jeget a kiadó (egyéb címekkel karöltve: Star Wars, Alien, Tarzan), és pici ugyan, de színvonalas vetélytársává vált a két mammut kiadónak. Egyik jó húzások egy ördögi figura. Ő volt Hellboy, aki hamarosan mér két filmmel is büszkélkedhet és jó pár remek rajzfilmmel. Alkotója Mike Mignola ezúttal Lobster kalandjait írta meg.

    Minden van benne ami kell, nácik, titokzatos erők, sötét gonosz ellenségek, különös lények, rejtélyes történetek és egy prófécia… tele olcsó klisékkel, kiszámítható történettel és mégis működik. Egyszerűen csak megvan a varázsa.

    Ám ezúttal sem Mike Mignola pepecselt a rajzokkal (sajnos, tegyük hozzá) ahogy az B.P.R.D. és egyéb hajtásoknál megfigyelhető (lassan már a Hellboynál is), de nem is Guy Davis, az egyik legméltóbb Mignola „utód”, hanem Jason Armstrong.
    A rajzok hozzák a szögletességet, hozzák azokat a formákat amiket megszokhattunk Hellboy világában, de egy kicsit halványabban. Nem érezni benne azt a zsenialitást, azt az egyediséget ami Mignolát naggyá tette. De ez nem is olyan fontos, a történethez asszisztál és ehhez úgy áll hozzá ahogy kell, a hangulatot nem öli meg. És ez a lényeg!
    Történnek szomorú dolgok is benne, de a humor sem kerülte el a Lobster
kalandját. Mignola talán egy kicsit egyszerűen állt hozzá, de itt most nem korszakalkotásról volt szó, csupán rajongói igények kielégítéséről, amire nem lehet panasz (Lobsterért sokan pedáloztak Amerikában, hogy „még, még, még, ennyi nem elég” - nem is csoda, remek karakter).
    Viszont hadd emeljem ki egy nagyon előnyös tulajdonságát nem angol anyanyelvűeknek. A kevés és egyszerű szöveg kezdő nyelvtanulók számára majdnem tökéletes, fel lehet ismerni benne pár szófordulatot is és tényleg nem egy óriási kihívás.

Bátran ajánlom tehát Mike Mignola fanoknak és kezdő nyelvtanulóknak, nekik a szórakozás garantált lesz. A többieknek meg csupán javaslom, hiszen nem kell sokat várni tőle, ez szórakoztatni akar, semmi több… de a célnak megfelel!

/DARKHORSE, 2007-2008, USA, 5 részes minisorozat/